Én a kutyáimat változatosan etetem. Hetente többször kapnak húst. Húsból csirke darabokat szokok vásárolni a kutyás boltban. Van benne far-hát, mell, szép nagy combok, szárnyak. Most legutobb csak egész combok voltak benne. Száraz tápból áztatva adok inkább vagy vízzel, ételmaradékkal leönteve. Gyakran kapnak konzervet, májat, tésztát, riszt, kenyeret, tejet, tojást. A húst táppal, kenyérrel, tésztával vagy rízzsel adom nekik. Még a virsli, a párizsi és a kenőmájas is nagyon bejön nekik- hát nem csoda :) Ezeket kenyérrel vagy táppal keverem. Ja és még tojást szokok az ételükbe keverni nyeresen. A tojásban is sok a fehérje és még a szőrük is fényesbb lesz tőle.

A pici kutyák 3 hetes korukban kezdenek enni. Először konzervet kapnak összenyomkodom nekik. Pár nap múlva amikor már mind szépen eszi a konzervet kapnak kölyök tápot áztatva vízzel vagy tejjel. Párizsit, virslit, kenőmájast... Amikor elmúlnak 6 hetesek már kenyeres, tésztás, rizses, húsos dolgokat is adok nekik. Nem hagyom hogy válogatósak legyenek :).

Én így etetek, nekem ez vált be. Azon hogy mit eszik a kutya sok minden múlik, az egészségük, fizikai állapotuk, munkabírásuk, kedvük, szőrük minősége.

Na de olvassátok el az alábbi cikket, ebből is sok mindent megtudhattok!

A kutya őse a farkas, a farkas húsevő ragadozó, tehát tartsuk szem előtt, hogy kedvencünk táplálkozási szokásai bizonyos fokig hűek maradtak őseikhez. Hosszú évtizedek során a kutya táplálkozási szokásai alkalmazkodtak, igazodtak az emberéhez, mégsem mérhetjük azonos mércével az ember és a kutya táplálkozási igényeit.

A táplálék alkotóelemei:

Az eb szervezetének építőkövei: A fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok, a vitaminok és az ásványi anyagok. Vegyük most sorra őket...

Fehérjék:

A fehérjék alkotják a kutya szervezetének vegyi alapját. A fehérjék a kutya testének építőkövei. Energia értéke inkább háttérbe szorul. A szőr, a bőr, a karom, az izomzat, mind-mind bizonyos mennyiségű fehérjét tartalmaz. A fehérjére nemcsak a fejlődés és a növekedésidőszakában van szüksége a kutya szervezetének, hanem egész élete folyamán, mivel az élettevékenysége nyomán keletkező kopásokat, pusztulásokat állandóan helyre kell hoznia. FEHÉRJE NÉLKÜL NINCS ÉLET!

Teljes értékű fehérje: A tojás, a tej, a szója, a földimogyoró és az élesztő. 

Az állatok húsa és zsigeri szervei, valamint a szója magas, a többi hüvelysek fehérjéi közepes vagy jó, az egyéb növény fehérjék pedig jó vagy csekély tápértékűek.

A legfontosabb fehérjeforrás a hús ( ide tartozik a halhús és a zsigeri szervek is).

A kutya nyugodtan kaphat nyers baromfi, vagy marhahúst ezek így is nagyon jók, nem lesz semmi baja tőle, de sertéshúst semmiképpen ne adjuk nyersen az állatnak, mert így néhány fertőző és parazitális betegségtől óvhatjuk meg.

A zsigeri szervek közül a leghasznosabbak és viszonylag a legolcsóbbak a magas tápértékű belsőségek: A máj, a szív, a vese, valamint a tüdő és a lép.

A kutyának a húst adhatjuk, főzve, sütve, fárolva, de ne fűszerezzük, az nem tesz jót a gyomrának sem és ha rászokik lehet mást nem akar majd megenni. Az étel ne legyen agyonsózva.

A fehérjehiány csökkenti a szukák termékenységét, életképtelen kölyköket eredményezhet, hátrányosan befolyásolja a kanok fedezőkedvét, nemzőképességét. A kölyökkutya ha fehérjehiányban szenved gyakran megbetegszik és visszamarad a növésben.

Zsírok:

A zsírok a szénhidrátok mellett a legfontosabb magas kalóriaértékű tápanyagok.  Fontos szerepet játszanak egyes zsírban oldódó vitaminok feloldódásában is. Ha a kutya szervezete nagy mennyiségű zsírhoz jut a felesleget elraktározza. A zsír a bőr alatt testszerte lerakódik,-ezt nevezzük elhízásnak. Ha a szervezet zsírtartalma nagymértékben csökken az állat lefogy.

A zsírok a sejtek lényeges alkotórészei. A kutyák a közönséges állati zsíroknak több mint 90 százalékát felhasználják. A kutya testében lévő zsír az energiatárolás legfontosabb formája.

Nem szabad a kutyákat magas zsírtartalmú táplálékkal tömni, mert ez olyan veszélyeket rejt magában, hogy csökkenti az élelmiszer felvételt, ezáltal késlelteti a növekedést. Ha tehát az állatnak magas zsírtartalmú táplálékot adunk gondoskodjunk a fehérjékről, az ásványi anyagokról és a vitaminokról is megfelelő arányban.

Az eb számára bizonyos létfontosságú zsírsavak nélkülözhetetlen, hiányuk növekedési hibához, száraz, törékeny szőrzethez, korpás bőrhöz és bőrfertőzések iránti ellenállóképesség csökkenéséhez vezenek. A heveny zsírhiányban szenvedő kutya kezelésére a sertészsír, a szalonna vagy növényi zsírok alkalmasak. Az avas zsír kis mennyiségben ritkán okoz bajt, de nagy mennyiségben adagolva szőrhullást, bőrkiütést, étvágyromlást, hasmenést okozhat.

Szénhidrátok:

A szénhidrátok elsősorban kalóriahordozó anygok, főként nyers rostot, keményítőt és cukrot tartalmaznak.

A kutya táplálékána fele lehetőleg húsból álljon. Az ételmennyiség másik fele különböző szénhidráttartalmú, növényi eredetű élelmiszerekből (tészta, rizs, kukorica, lisztes ételek stb.) származhat.  Ezek az élelmiszerek a szénhidráton kívül más tápanyagokat, például vitaminokat és növényi fehérjét is tartalmaznak. A növényi eredetű ételek szénhidráttartalmuk miatt fontos energiaadók, ezenkívül- rosttartalmuk miatt-mint kiegészítők, lényeges szerepet kaphatnak az étrendben, hiszen kizárólag húsfélékkel kissé nehezen tudnánk jóllakatni olyan nagy testű ebeket, mint pl. a dog, az ír farkaskutya, a kaukázusi juhászkutya, a komondor stb...

A szénhidráttartalmú élelmiszerek közül elsősorban a könnyen emészthető rizst ajánljuk ( ez olcsó is) de a hízásra hajlamos kutyák rendszeres etetésére nem alkalmas! A rízs ugyan szénhidrátban gazdag, de fehérjékben és vitaminokban szegény, ezért ha huzamosabb ideig sok rizst adunk az állatnak, elhízhat, hajlamossá válhat az ekcémára, vitaminhiány léphet fel nála.

Kiváló kiegészítő a zabpehely is, nyersen hús közé keverve, húslében megáztatva, kicsit felfőzve egyaránt adható az állatnak.

A búza megdarálva vagy megőrőlve darakása formájában is nagyon jó.

Az egyik legolcsóbb tápanyagokban gazdag kiegészítő elem a kukoricadara és a kukoricapehely.  Fehérjetartalma fele a húsénak, így néhány dekagramm hússal kiegészítve szanos és kedvelt táplálék.

A burgonya táp-és ásványianyag tartalma csekély, de gondosan összeállított vegyes eleség részeként szerepelhet az állat étrendjén. De csak megfőzve adjuk, mert gyomorsava nem bontja fel a nagyobb darabokat, így emésztési zavarokat okozhatnak. A kölyökkutya gyomrát semmiképpen ne terheljük még főtt burgonyával sem, mert fepuffadhat.

Vitaminok:

A vitaminok kis mennyiségben ugyan, de feltétlenül szükségesek a kutya számára: a növekedés és az egészséges fejlődés elképzelhetetlen nélkülük. Segítenek a betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozásában.  Ha különféle vitaminok állandóan hiányoznak a kutya táplálékából akkor az állat előbb-utóbb megbetegszik, úgynevezett vitaminhiány lép fel. A kuty szervezete vitaminokat előállítani nem képes, ezért a tápláléknak azt tartalmaznia kell.

Zsírban oldódó vitaminok: A, B, E, és K vitamin

Vízben oldódók vitaminok: B1, B2, B3, B6, B12 , továbbá a folsav, a kolin, az ionzitol, a paraaminobenzoesavés az aszkorbinsav ( C vitamin)

Az A -vitamin jelentős szerepet játszik a szem látópigmentjének előállításában, amely a szürkületben való tájékozódáshoz szükséges, biztosítja a hámszövetek egészségét, épségét, amely gyakran megsérülhet, és ez kaput nyit a fertőzéseknek. Végül elősegíti a csontok növekedését . A legtöbb A vitamin a májban, a tojásban található, de van a veséden, a vérsavóban, a tejben, a csukamájolajban, a spenótban és a sóskában is.

A B-vitamin-csoportszerepe sokrétű.

A B1- vitamin elősegíti az idegrendszer normális működését, a növekedést, fokozza az étvágyat, javítja az emésztést.

A B2 -vitaminnak elsősorban bőrvédő szerepe van.

A B6- vitaminnak nagy a jelentősége a fehérjék, valant a zsírok anyagcseréjében, a vér regenerálásában és a normális növekedésben.

A B-12 vitamin befolyásolja a szervezet fehérjeszintézisét, de különösen a vérképzésben játszik fontos szerepet.

A B-vitaminok megtalálhatók az élesztőben, a lisztben, a barna kenyérben, a tejben, a májban, a vesében, a tojásban, a sóskában, a paradicsomban, a sertéshúsban, a szójalisztben, a búzacsírában és a sajtban.

C-vitaminra csak különböző betegségek esetén illetve erős terheléskor van szükség.

D-vitamin a kalcium anyagcseréhez, továbbá a csont és a fogképződéshez, valamint a zavartalan növekedéshez nélkülözhetetlen. A napfényben sokat tartózkodó kutyák bőrében rendszerint annyi D-vitamin képződik, amely teljes mértékben elegendő számukra. Amennyiben a D-vitamin ellátás természetes okból nem kielégítő, és pótlásáról nem gondoskodunk, akkor az ebek megbetegedhetnek. Az egyik ilyen legáltalánosabb D-vitamin okozta betegség az angolkór. A D-vitamin-szükségletet és hatékonyságát befolyásolja a kalcium.foszfor aránya amelynek 1,2:1-nek kell lennie. Leggazdagabb D-vitamin forrás a halak mája, illetve az ebből készült olajak ( csukamájolaj) stb.

Az E-vitamin részt vesz a szervezet fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcseréjében, ásványi anyagok és víz forgalmában. Serkenti az állatok növekedését, kapcsolatban van a nemi mirigyek működésével. A legtöbb táplálékban megtalálható.

A K-vitamin mindenekelőtt a véralvadáshoz nélkülözhetetlen. Hiányában vérzékenység léphet fel, ezért vérzésgátló vitaminnak is nevezik. Főleg különböző zöldfőzelékben, továbbá kis mennyiségben tojásban fordul elő.

Ásványi anyagok:

Az ásványi anyagok olyan kémiai elemek, amelyeket a kutya szervezete különféle müdonés különböző mennyiségben hasznosít. Az állat növekedése szempontjából ugyanolyan fontosak mint a vitaminok. Fontos szerepet játszanak az anyagcserében. Ásványi anyagokat táplálékkal, ivóvízzel és konyhai sóval juttatjuk a kutya szervezetébe. A kölyköknek és a növendék állatoknak több ásványi anyagra van szüksége mint a felnőtt kutyáknak.

A kalcium és a foszfor főleg a csontokban található foszfátok alakjában, de a vérsavóban és a szövetnedvekben is állandó mennyiségben van jelen. Ha a táplálékban kevés a kalcium és a foszfor, a szervezet a saját csontjaiból vonja el azokat, és ez miatt a fejlődő kutyáknál csontlágyulást okozhat. Kalciumra a fogaknak is szükségük van, biztosítja a szívizom összehúzódását, ritmusát és tónusát, segíti a normális véralvadást. Szoros összefüggés van a kalcium, a foszfor és a D-vitamin között.

A konyhasóra szüksége van a kutyának, de ha az állat teljes értékű táplálékot kap nem valószínű hogy ez hiányozhat a szervezetéből. Nem szabad azonban túlzottan elsózni a kaját nekik.

A kálium az izmok és más testszövetek megfelelő anyagcseréjéhez szükséges. Hiánya esetén izomgyengeség, szívműködési zavar, bélrenyheség lép fel. Minden növényi anyagban van kálium méghozzá nagy mennyiségben, de a legtöbb káliumot a sertés- és a baromfihús tartalmazza.

A magnézium létfontosságú kémiai elem, az anyagcsere számos folyamatában nélkülözhetetlen. A csont és a fogak fontos alkotórésze. Magnéziumot tartalmaznak a különböző húsféleségek és a zsigeri szervek.

A vas a vörösvértestek  közvetítésével oxigént juttat a különböző szövetekhez, sejtekhez. Vasat tartalmazó táplálékok: húsfélék, máj, tojássárgája.

Nyomelemek a szervezetben csak kis mennyiségben találhatók, jelenlétük azonban nagyon fontos. Számos nyomelem jelentős szerepet játszik az anyagcserefolyamatokban: például mangán, réz és a cink. A nyomelemek hiányában a kutya megbetegszik, de ha már minimális mennyiségben is megtalálható a táplálékban, jelen vannak, akkor fedezik a szükségletet.

Vízigény:

Egyetlen élő szervezet sem létezhet, működhet víz nélül. Ha a kutya nem jut vízhez néhány napon belül elpusztul. Ugyanakkor a koplalást jól bírja, csak akkor éri utol a vég, ha eredeti súlyának felére fogy. Tehát a kutyának bármit is adunk enni, általunk készített ételt, húst, száraztápot, vagy konzervet, mindig legyen előtte friss víz. Főleg nyáron ha több órára elmegyünk otthonról ügyeljünk arra hogy hűvös helyen, akár több helyen is több itató is legyen az állat számára. Soha ne hagyjuk üresen a vizesedényt.

A csont:

A csont különleges élményt, élvezetet jelent barátunk életében. Segíti az emésztést, jó állapotban tartja a fogakat és a fogínyt. A kutyáknak hetente kétszer javasolt csontot adni, a túlzott csont evés székrekedéshez vezethet.  A szeletelt húsoknál ügyelni kell a csontszilánkokra. A baromfifélék hosszú, csöves csontjait ne adjuk a kutyának. A legalkalmasabb csontok melyeken vannak porcogók, mócsingok, húsfoszlányok. Biztos ami biztos, a csontot mindig meg kell főzni.

Kutyatápok, konzervek:

A kutyatápok általában teljes értékűek. Minden megtalálható benne amire a kutyának szüksége van. Persze az árakat is figyelni kell, mert minél drágább annál jobb ( prémium tápok). Mielőtt kiválasztjuk a megfelelő tápot nézzük meg az összetételét.A száraztápot lehet adni a kutyának leáztatva vízzel, tejbe áztatva, húslevessel, tésztával keverve.

A konzerveket nagyon szeretik a kutyák, bár ezek nagy része víz. Jobban járunk ha inkább konzerv helyett jobb minőségű táppal etetünk, főleg rendszeresebben, mert ha az árakat nézzük így még olcsóbb is és a kutya is jobban jár. Néha napján én is veszek a kutyáknak konzervet, jutalomfalatkákat meg hasonlókat...

És végül a táplálás aranyszabályai:

1. Sose etesse ebét a megszokott étkeztetéseken kívűl.

2. Ne szoktassa asztalhoz, amikor a gazda és a családja étkeznek.

3. Ne engedje hogy vendége, vagy barátai, egy-egy falattal kedveskedjenek a kutyának.

4. Mindig azonos időben, helyen és edényben kapjon enni.

5. Sose kapjon kézből, tenyérből semmit.

6. Ne engedje hogy séta, vagy futtatás közben mindenféle maradékot összeszedjen.

7. Az ételt mindig langyosan-se túl melegen, se túl hidegen -adja a kutyának.

8. Az etetőedényt olyan magasra helyezze, hogy az állatnak ne kelljen túl mélyre hajolnia evés közben.

9. Evés után a kutyának legalább 2 óra pihenésre van szüksége.

10. Inni kizárólag vizet-friss, tiszta és hűs vizet!-kapjon.

Oldal: Mit egyen a kutya?
Szentgyörgy-kincse Tacskók - © 2008 - 2024 - szentgyorgy-kincsetacsko.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat